Hajklónozás

Fontos felfedezés a hajklónozásban
2013. október 22.

Egy  friss szakcikk alapján a New York-i Columbia Egyetem tudósai kísérletileg először tudták emberi haj növekedését előidézni tenyésztett emberi hajhagyma (ún. dermális papilla) sejtekből.

Az új kísérleti módszer a a hajtenyésztés  komoly akadályát oldotta meg. Az eddig lapos felületeken tenyésztett emberi papilla sejtek nem voltak képesek aggregálódni, azaz összetapadni, így nem tudtak működő hajtüszőt képezni. Az áttörést a sejtek háromdimenziós tenyésztése jelenti. A tenyészetet cseppekben helyezték el a petri csésze lapos felületére, majd megfordították. A lógó cseppek alján tömörülve a papilla sejtek  képesek voltak összetapadni. A közleményben leírt kísérletben az emberi papilla sejteket tenyésztés után emberi bőrbe injektálták, amely bőrt aztán egerek hátára ültettek be, és 7 esetből 5-ben kaptak megfelelő szőrnövekedést.
Az új felfedezés alapján néhány év múlva valóban elérhető lehet a „hajklónozás”, ami nagyon sok ember számára jelenthet segítséget, nemcsak a férfias kopaszodás, hanem baleseti, égési sérültek, vagy más krónikus állapotban pl. heges kopaszodásban szenvedőknek.

Extracellularis matrix alkalmazása a hajbeültetésben- új lehetőség kopaszodás ellen?

A Maryland állambeli  ACell vállalat kifejlesztett egy ún. extracellularis mátrix terméket, ACell MatriStem™ néven. Ez az anyag fokozza a test saját regenerációs kapacitását szövetek helyreállítására és természetes állapotba való visszaalakulására.

Az extracellularis matrix (ECM) az állati-emberi szervezetben a sejtek között lévő állományt jelenti. Sok szerepe van, többek között támasztóanyag a sejteknek, a sejtek közötti "kommunikációt" vezérli, és növekedési faktorokat termel a sebgyógyulás és szöveti regeneráció számára. Hálózatot alkotó rostos fehérjékből áll, mely háló ún. glycosaminoglycan anyaggal (GAG) telített. Egyfajta GAG az ún. hyaluronsav, mely a vizet tartja vissza a szövetekben (és manapság előszeretettel használatos, mint ráncfeltöltő anyag). Az extracellularis matrix másik fontos része az ún. bazális membrán, amelyen a bőr hámsejtjei és más szövetek támaszkodnak. Az ECM-ben lévő elastin felelős az erek, bőr és más szövetek rugalmasságáért.

Az ACell MatriStem™ egy természetben előforduló, sertésekből előállított biológiai váz.  Ha az ACell MatriStem™  port sebre helyezik, onnan felszívódik, serkenti a sebgyógyulást, olyan módon, hogy a szervezet az adott helynek megfelelő szövetet képezzen ("autóklónozás"). Így pl. hegképződés helyett a sebzés helyének megfelelő új, rugalmas szövet képződik tömött heg helyett.
Kimutatták, hogy ECM segíti a gyors szöveti regenerációt, javítva a seb újra ereződését, a szervezet ún. "mesenchymalis" sejtjeinek "begyűjtését", mely sejtek felelősek a kollagén képződésért és képesek hajszálak termelését is segíteni. Ezen hatások eredményeképpen gyorsabb a sebgyógyulás és kisebb a hegképződés.
Előzetes vizsgálatokban már értek el sikereket az ACell MatriStem™ alkalmazásával, amikor "kitépett" hajszálakat (amelyek a hajtüsző szöveti elemeit nem tartalmazzák) ültettek a fejbőrbe és hajnövekedést tapasztaltak. Reális tehát az elképzelés, hogy biológiai eredetű matrix anyaggal lehetséges haj multiplikációt (sokszorosítást) elérni, de még nagyon sok tudományos bizonyítékra van szükség, hogy a férfi és női hajhullás kezelésében az anyag alkalmazható legyen.

A legújabb hírek szerint Dr. Robert Bernstein, a New York-i Columbia Egyetem bőrgyógyász professzora, ismert hajbeültetés specialista, a follikuláris hajátültetés úttörője vizsgálja az ACell MatriStem™ Extracellularis Matrix négyféle alkalmazását egyrészt a speciális hajklónozásban, melyet haj multiplikációnak hívnak, illetve a manapság alkalmazott hajátültetési eljárásokban kettős vak, kétoldali kontrollált vizsgálatokkal.

Két tanulmányban az ACell MatriStem™ hajmultiplikációra gyakorolt hatását vizsgálják, egyrészt kitépett hajszálakat, másrészt átvágott hajtüsző részeket indukálnak új hajszálakat termelő hajtüszők létrehozására. Két másik vizsgálatban pedig az ACell MatriStem™ a hajnövekedésre és hegképződésre gyakorolt hatását vizsgálják a jelenleg alkalmazott hajbeültetési eljárásokban.

Dr. Bernstein szerint ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert lehetséges, hogy így lehet majd hajat sokszorosítani a hajbeültetés számára, hiszen a paciensek adóterületéről kinyerhető hajmennyiség ma még korlátozott. Másrészt, már a közeljövőben az ECM képes lesz a mai hajbeültetési eredmények kozmetikai hatását fokozni.